I Really Love You

Sziasztok!! Nagyon sajnálom és szégyenlem is magam, amiért ilyen soká hoztam részt. Gondban voltam, mert nem tudtam, hogy folytassam-e a blogot, mivel nem kapok sok komit:// De egy jó barátnőm, arra biztatott, hogy folytassam, szóval itt van a 14. rész:)) Remélem tetszeni fog nektek, ebben a részben fordulatok is lesznek, amiknek a következőkben nagy jelentőségük lesz:D
Na nem akarom tovább szaporítani a szót csak még annyit, hogy légyszíves, aki elolvasta írjon egy komit... ha mást nem csak annyit, hogy tetszett-e vagy sem, folytassam-e vagy sem!!  

Nagyon szépen köszönöm:)

14. rész: Ilyen nincs

^Zayn^

Szerencsére volt egy szabadnapunk, ezért úgy döntöttem, hogy elhívom egy barátomat-, akit még Bradfordból ismerek- vacsorázni. Minden jól indult, elmentem érte, beültünk egy étterembe… és itt jött a gond. Pont ahova asztalt foglaltunk, oda foglalt egy kedves barátom is..Marvin! Régen jóba voltunk, de mióta megtudtam, hogy mit tett azóta kerülöm a társaságát. Először az jutott az eszembe, hogy odamegyek és meg mondom neki a magamét, de Danny lebeszélt róla. Már egészen lenyugodtam, de ez csak pár percig , mert megláttam, hogy Sarah lépett be az étterembe. Lehiggadtam és nagy levegőket vettem. Ez biztos csak valami vicc. Barátként váltunk el és reméltem, hogy nem fog becsapni, de ez most nagyon fájt. Még egy órán keresztül ott ültünk és próbáltam nem Rá figyelni, de ez valahogy nem sikerült.

Még mindig szeretem!! És ezt le se tudnám tagadni, de amit tett azt nem lehet olyan egyszerűen megbocsátani. Gondolkoztam azon, hogy egy kis szünetet tartunk, és később megint megpróbálhatjuk.

Nem bírtam tovább, fogtam magam és kirohantam az étteremből.

-         Hé, te most mit csinálsz? – hallottam a hátam mögül Danny kiabálását, de már nem bírtam. A barátom utánam jött, a kocsi mellett talált meg.

-         Sajnálom, de valahogy nem tudtam volna ezt tovább nézni – csóváltam a fejem.

-         Zayn, te öt perce csak magad elé bambultál, eközben észre se vetted, hogy Sarahék veszekedtek… biztos nem azért vannak itt, mert együtt vannak, akkor nem így viselkednének! – próbált nyugtatni, de ez valahogy nem sikerült neki.

-         Lehet, de én akkor is nagyon mérges vagyok és…

-         Bosszút akarsz állni rajta… én nem tanácsolom – fejezte be helyettem a mondatot.

-         Pedig ezt fogom tenni, ő is szenvedjen, mint én.

*pár nappal később* ^Sarah^

Nem sikerült valami jól azaz este Marvinnal, próbáltunk úgy viselkedni, mintha még mindig barátok lennénk, de ez nem jött össze. Mindig oda lyukadtunk ki, hogy mi történt akkor este. Tudom, hogy igaza van, egyszer meg kell ezt beszélnünk, de én erre nem vagyok kész.

A legrosszabb mégis az, hogy a múltkori koncert óta Zayn nagyon furcsa, nem is beszél velem, pedig azt hittem, hogy ez majd napról napra jobb lesz. De nem így történt.

Most épp a próbára tartok, de semmi kedvem hozzá. A szakítás óta úgy vagyok ezzel a dologgal, hogy bárcsak nem kellene velük fellépni és mindennap látni őt. Eddig valahogy kibírtam…

-         Jesszusom! - *a pohár víz kiesett a kezemből*

-         Sarah? Mi történt? – futott oda hozzám Louis és Peter.

-         Semmi csak… - nem bírtam megszólalni, csak mutattam nekik a megfelelő irányba.

-         Sajnálom! – mondta a Peti. Segítettek leülni és próbáltak megnyugtatni. 10 percbe tellett, mire meg tudtam szólalni, de végül sikerült, erre már Niall és Liam is ott termett és arra voltak kíváncsiak, hogy mi a baj.

-         Tudom, hogy nem szabadna, hogy ez zavarjon, de Zayn éppen ott enyeleg egy csajjal! – a sírógörcs határán voltam, de a Peti jelenléte segített.

-         Ezt még ő sem teheti meg. Csak bosszút akar állni, ne foglakozz vele. Különben is az a csaj, a recepciós a hotelből – fakadt ki Louis. Látszott, hogy őt is zavarja a dolog.

-         Hagyjad Louis. Köszönöm szépen, hogy ennyire támogattok, de én voltam a hibás. Viszont most én inkább megyek, kihagyom a próbát – felálltam és otthagytam őket. Hallottam, hogy Liam azt súgja oda Peternek, hogy kísérjen haza.

-         Ne fáradjatok, haza tudok menni egyedül is. Sőt jobb lesz, mert így tudok gondolkodni.

-         De.. – kezdték.

-         Nincs de.. sziasztok!

Elmentem. Igazából azt sem tudtam, hogy hol járok.. csak mentem-mentem és mentem. Már vagy fél órája sétálgattam, amikor egy parkba értem. Gondoltam leülök az egyik padra, de ekkor egy nagy ütést éreztem az oldalamon és elhomályosult minden.

^Peter^

Épp nagyban próbáltunk, amikor csörgött a telefonom. Odarohantam, hátha a Sarah az, de ismeretlen számról kerestek. Felvettem:

-         Igen? – szóltam bele.

-         Maga Sarah Tóth hozzátartozója? – kérdezte egy ismeretlen hang.

-         Az egyik barátja vagyok, együtt lakunk.

-         Sajnálattal értesítem, de a barátnője balesetet szenvedett. Súlyos állapotban szállították kórházba.

-         De mi történt? És melyik kórházban van? – kérdeztem ijedten.

-         Elütötte egy autó. Most viszik a műtőbe. A beavatkozás nagyjából három órát vesz majd igénybe, ha gondolja arra jöjjön be.

-         Persze. Mindenképp ott leszek. Köszönöm, hogy értesített.

Nagyon dühös voltam, de féltem is. Zayn volt a hibás, miatta történt az a „húgommal”, viszont ha valami maradandó baja lesz azt magamnak se bocsátom meg soha.

-ZAYN!! – üvöltöttem neki.